Kivitelezői felelősségbiztosítás kormányrendelet 2026-ban

Melyik rendelet szabályozza?

A kivitelezői felelősségbiztosítás részletes szabályai a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben találhatók. A fontos részek a kivitelezői felelősségbiztosításról szóló 21/B–21/G. §-ok, a biztosítás hiányának jogkövetkezményeit pedig a 37. § (1) bekezdés c) pontja szabályozza.

A kötelezettség megítélésénél a ténylegesen végzett építőipari kivitelezési tevékenység a lényeg. A minimumfedezetet a jogszabály szerint figyelembe veendő éves nettó jövedelem alapján kell meghatározni.

Kinek kötelező a kivitelezői felelősségbiztosítás?

A kötelezettség a vállalkozó kivitelezőket érinti. Nem az a döntő, hogy a vállalkozás fővállalkozóként vagy alvállalkozóként dolgozik, hanem az, hogy vállalkozó kivitelezőként ténylegesen építőipari kivitelezési tevékenységet végez. Érintett lehet például:

• ✔ generálkivitelező,
• ✔ fővállalkozó,
• ✔ alvállalkozó,
• ✔ szakipari vállalkozó, például burkoló, festő, tetőfedő, épületgépész vagy villanyszerelő,
• ✔ építési, felújítási, bontási, szerelési vagy más kivitelezési munkát végző vállalkozás.

Ha nem biztos benne, hogy az Ön tevékenysége érintett-e, érdemes ajánlatkéréskor pontosan megadni, milyen munkákat végez a vállalkozás. Ez alapján megvizsgálható, milyen felelősségbiztosítási megoldásra lehet szükség.

A kötelezettség határai

A 21/B. § (2) bekezdése a szabad szolgáltatás jogával rendelkező, határon átnyúló szolgáltatást végző szolgáltatókra is kiterjeszti a kötelezettséget. Ez nem jelenti azt, hogy egy magyar biztosítás automatikusan minden külföldi munkára megfelelő területi fedezetet ad.

A kötelezettség nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására. E kivételt az adott beruházásra vonatkozó szabályok alapján kell megítélni.

Mire kell fedezetet nyújtania a biztosításnak?

A 21/C. § szerint a biztosításnak a kivitelezési szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződés megszegésével összefüggésben okozott személyi sérüléses és dologi károkra, valamint az ezekkel összefüggő személyi sérüléses nem vagyoni sérelmek miatt felmerülő sérelemdíjakra kell fedezetet nyújtania, amelyekért a vállalkozó kivitelezőt jogszabály szerint kártérítési felelősség, illetve sérelemdíj-fizetési kötelezettség terheli.

• Dologi károk: például a megrendelő vagy harmadik személy vagyontárgyában okozott kár.
• Személyi sérüléses károk és az ezekkel összefüggő személyi sérüléses nem vagyoni sérelmek miatti sérelemdíjak.
• Munkaviszonyban és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók: tevékenységükből eredő olyan károk, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.
• Igénybe vett alvállalkozók: tevékenységükből eredő olyan károk, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

A konkrét káreseményt a jogszabályi felelősség és az adott biztosítás feltételei alapján kell megvizsgálni. Nem minden általános felelősségbiztosítás felel meg automatikusan a kivitelezői előírásoknak.

Mely károkra kell időben kiterjednie a fedezetnek?

A 21/E. § alapján a szerződés hatálya alatt okozott, a biztosítónak bejelentett és biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet biztosítani.

A károk és fedezetek részletesebb magyarázatát a kivitelezői felelősségbiztosítás szolgáltatásáról szóló oldal tartalmazza.

Milyen biztosítási összegek szükségesek?

A minimumfedezetet a jogszabály szerint figyelembe veendő éves nettó jövedelem határozza meg.

Mobilon a táblázat oldalra görgethető.

Határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetén az összesített biztosítási összeg évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetén a biztosítás tartamára együttesen értendő.

Mit jelent az éves nettó jövedelem?

A jogszabály szerint a biztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell figyelembe venni. Ebből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggő kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmet.

Ha a vállalkozó kivitelező a kivitelezési tevékenységét ennél rövidebb ideje folytatja, a jogszabály szerint figyelembe veendő éves nettó jövedelem szerinti első, 100 millió Ft-ot meg nem haladó sávot kell alkalmazni.

Ezek jogszabályi minimumok. A díjszámításról a kivitelezői felelősségbiztosítás árak és díjak oldalon olvashat.

Mi történik a biztosítási évfordulón?

A biztosítási évforduló önmagában nem jelenti azt, hogy minden évben új fedezetigazolást kell feltölteni az MKIK részére.

A 21/D. § (3) bekezdése szerint, ha az előző naptári év jogszabály szerint figyelembe veendő éves nettó jövedelme miatt a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell, a vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a szerződés módosítását.

MKIK – évfordulós adatszolgáltatási tájékoztató

Kivitelezői felelősségbiztosítás váltás évfordulókor

Mit kell bejelenteni az MKIK felé?

A kivitelezőnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését követő 8 napon belül tájékoztatnia kell az MKIK-t. A 21/G. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatáshoz a fedezetet igazoló dokumentum, azaz a biztosítási kötvény másolatát kell megküldeni. Ez a jogszabályi kötelezettség; a KNYR gyakorlati adatszolgáltatásához szükséges dokumentumokat az MKIK útmutatója részletezi.

Új nyilvántartásba vételnél a vállalkozó kivitelezőnek 30 napnál nem régebbi, biztosító által kiadott fedezetigazolást kell benyújtania. A biztosító ezt az igazolást térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állítja ki.

Hogyan kell feltölteni a kivitelezői felelősségbiztosítást az MKIK rendszerébe?

Az MKIK a Kamarai Nyilvántartó Rendszerben (KNYR) biztosít lehetőséget a kivitelezői felelősségbiztosítás adatainak és dokumentumainak feltöltésére.

Készítse elő

• A biztosítótól kapott ajánlatot vagy az MKIK feltöltési útmutatójában megnevezett árbevétel-nyilatkozatot. Ez az eljárás dokumentumneve; a jogszabályi minimum alapja továbbra is a jogszabály szerint figyelembe veendő éves nettó jövedelem.
• A biztosítási kötvényt.
• A fedezetigazolást.
• Az elektronikus azonosítást.
• A vállalkozás adószámát.

1. KNYR megnyitása.
2. Építőipari kivitelezői bejelentkezés/regisztráció.
3. Elektronikus azonosítás.
4. A vállalkozás azonosítása.
5. A biztosítási adatok és dokumentumok feltöltése.

Ha a kötvény fedezetigazolásként is szolgál, az MKIK útmutatója szerint mindkét dokumentumtípushoz fel kell tölteni.

A gyakorlati tudnivalókról külön az e-napló és a biztosítás igazolása oldalon olvashat.

MKIK – a felelősségbiztosítás feltöltésének menete

Ki ellenőrzi a biztosítás meglétét?

Az MKIK legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással. Ha a kötelező biztosítás hiányzik, a hiány tényét és a rögzítés időpontját haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben.

A biztosítónak a megszűnés tényét és időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését követő 15 napon belül jeleznie kell az MKIK felé. Ezért fontos, hogy a biztosítás folyamatosan fennálljon.

Mi történhet, ha nincs megfelelő biztosítás?

Ha az MKIK megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik a rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását a biztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónapra.

Ha a vállalkozó kivitelező ez alatt sem tesz eleget a szerződéskötési kötelezettségének, az MKIK a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból.

Az MKIK gyakorlati tájékoztatója a hiányzó adatszolgáltatás rendezését is kéri. Ha a biztosítás már megvan, eltiltó határozat esetén annak feltöltéséről is gondoskodni kell. MKIK – teendők eltiltó határozat esetén.

Mi a helyzet a korábbi egyszerű bejelentéshez kapcsolódó biztosítással?

A korábbi szabályozás az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekhez kapcsolódó tervezői és kivitelezői felelősségbiztosításra is tartalmazott előírásokat. A 2025. január 15-től alkalmazandó kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás ettől eltérő, szélesebb vállalkozói kört érintő szabályozás.

A 46. § (5) bekezdésének átmeneti szabálya alapján 2025. január 15. után is fenn kell tartani a korábbi egyszerű bejelentéshez kapcsolódó felelősségbiztosítást, ha olyan kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az új kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

Szeretné ellenőrizni, hogy megfelelő-e a biztosítása?

Ha nem biztos benne, hogy a jelenlegi szerződése megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, szakértői segítséget nyújtunk az ellenőrzéséhez. A biztosított tevékenységeket, a minimumfedezetet és a fontosabb feltételeket is áttekintjük.