A szolgáltatói felelősségbiztosítás nem önálló biztosítás, hanem az általános felelősségbiztosítás része. Szolgáltatást végző vállalkozás esetén ennek a fedezetnek kötelezően szerepelnie kell a biztosításban, mert a vállalkozás a szolgáltatás teljesítése közben vagy hibás teljesítéssel kárt okozhat az ügyfélnek, a megrendelőnek vagy más személynek.

Ilyen helyzet lehet például, ha egy szerelő javítás közben kárt okoz az ügyfél ingatlanában, egy karbantartó megrongál egy berendezést, egy festő munkavégzés közben betöri az ablakot, vagy egy javítás következtében vízkár, dologi kár vagy más helyreállítási költség merül fel.

Milyen vállalkozásoknál kell szolgáltatói felelősségi fedezet?

Szolgáltatói felelősségi fedezet szükséges azoknál a vállalkozásoknál, amelyek ügyfélnél, megrendelőnél, helyszínen, berendezésen, ingatlanon vagy más vagyontárgyon végeznek szolgáltatást. A fedezetet az általános felelősségbiztosítás részeként, a vállalkozás pontos tevékenységéhez igazítva kell kialakítani.

Milyen károkra nyújthat fedezetet?

A szolgáltatói felelősségi fedezet az általános felelősségbiztosítás részeként a szolgáltatás teljesítése közben vagy hibás teljesítéssel összefüggésben okozott károkra terjedhet ki. A pontos fedezetet minden esetben a biztosítási ajánlat, a kötvény és a szerződési feltételek határozzák meg.

• ügyfél vagyontárgyában okozott dologi kár,
• harmadik személynek okozott dologi kár,
• szolgáltatás teljesítése során okozott kár,
• hibás teljesítés következtében keletkező következményi dologi kár,
• személyi sérülés, ha az adott fedezet erre kiterjed,
• dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj,
• jogi védekezéssel és kárrendezéssel kapcsolatos költségek, ha a feltételek ezt tartalmazzák.

Milyen károkhoz kellhet külön kiegészítő fedezet?

A szolgáltatói felelősségi fedezet mellett különösen fontos tisztázni, hogy a vállalkozás milyen tárgyon, eszközön, ingatlanon vagy berendezésen dolgozik. Egyes kockázatok nem minden szerződésben részei automatikusan az alapfedezetnek.

• a vállalkozás birtokában vagy őrizetében lévő tárgyakban okozott károk,
• javításra, szerelésre vagy kezelésre átvett tárgyak,
• a szolgáltatás tárgyában okozott kár,
• gépjárművekben okozott kár,
• bérelt ingatlanban okozott kár,
• elveszett, eltűnt vagy eltulajdonított tárgyak,
• alvállalkozók által okozott károk,
• tisztán pénzügyi károk.

Káresemény-példák

• Radiátorszerelő: egy szerelő hibásan javítja meg a radiátort, amely később eláztatja a parkettát és az ügyfél bútorait.
• Festő: a festő munkavégzés közben a létrával betöri az ügyfél ablakát.
• Klímaszerelő: a klímaberendezés felszerelése közben megsérül a falban futó vezeték, és emiatt további helyreállítás szükséges.
• Javítóműhely: a javításra átvett berendezésben a szerelés során további kár keletkezik. Ilyen esetben a szolgáltatás tárgyában okozott kárhoz külön fedezet szükséges lehet.
• Takarító cég: a takarító munkatársa nem megfelelő vegyszert használ, amely károsítja az ügyfél burkolatát vagy berendezését.
• Rendezvénykivitelező: egy nem megfelelően rögzített dekoráció vagy installáció leesik, és kárt okoz a helyszín berendezésében.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz az általános, szolgáltatói és szakmai felelősség?

Mitől függ az általános felelősségbiztosítás díja szolgáltatói fedezettel?

Mivel a szolgáltatói felelősségi fedezet az általános felelősségbiztosítás része, nincs külön, minden vállalkozásra egységes szolgáltatói biztosítási díj. A teljes felelősségbiztosítás díja több tényezőtől függ, ezért pontos összeget csak a vállalkozás adatainak ismeretében lehet meghatározni.

• pontos tevékenység,
• éves nettó árbevétel,
• szolgáltatás típusa,
• a munkavégzés helye,
• a szolgáltatás tárgyának értéke,
• biztosítási összeg,
• önrész,
• alkalmazottak és alvállalkozók,
• korábbi károk,
• kiegészítő fedezetek,
• külföldi munkavégzés, ha van.

A pontos ajánlathoz személyre szabott adatfelvétel szükséges. Ezért az ajánlatkérő adatlapon érdemes röviden leírni, pontosan milyen szolgáltatást végez a vállalkozás.